Megjelenések

Ars poetica

Ars poetciám:

A szülőföld​, a haz​a​, Magyarország, és az otthon témái mögött, személyes hitvallás​omat rajzolom meg, élet​em​ helyszíneinek megörökít​ésével. Az aktuális érzékelésem, az átfutó gondolataim, és a pszichikai valóságom, külső világban való leképeződése foglalkoztat. Figyelme​m​ az, analógiák, párhuzamok és a szinkron jelenségekből kiolvasható összefüggések körül forog. Alapélményem a "vezetettség". Világlátás​omban​, szellemi meggyőződései​mben​ ugyanaz a vezér fonál, tartalom van jelen, mint ​az ​ábrázoló festészet​emben​: egy látható jelenségeken túlmutató magasabb rendről való tapasztalat, és egyensúly.


Foglalkoztat az emberi sors, az utak elvesztése, és az önmagunkhoz való hazatalálás élethosszig tartó folyamata. Szellemi alap élménye​m​ a "kiút" " kivezető út " "megoldás" tágabb értelemben vett megtapasztalása. Festményei​men​ sokféle formában láthatóak fényes, fény felé vezető utak : pályaudvarok, utcák eget-földre-tükröző sínei, autóutak, hidak, vagy a víz útjain közlekedő vitorlások.

Interjú 2020. jan. 27 Katolikus Rádió 

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/512952/?utm_source=fblike&fbclid=IwAR3OWwc4qniGdZQsGawQVqt_OK6zDPFaSM6LvuRM5zXAbv1UuF80JmpiziQ

Erről a blogról:
sok évet végigfestettem már, de valójában csak kétféle képet tudok festeni. Az egyik a szemlélődő egyszerű látvány-kép, (kontemplatív) a másik a gondolataimat ábrázoló kép, ezek szimbolista jellegűek.

Legtöbbször pusztán a látvány befogadása inspirál arra, hogy fessek, néha viszont a felgyülemlett közlési vágyam.

Itt ebben a blogban a szimbolista festményeké a főszerep, ezekről szoktam írogatni az  http://www.osgyanyi.eu/ honlap pedig tele van egyszerű szemlélődős képekkel.

Aki szeretné élőben megnézni a festményeimet, látogasson el hozzánk!
Műteremlakásunk (Budapesten a hatodik kerületi Vörösmarty utcában), mint állandó kiállítóhely nyitva áll a látogatók előtt.

Egyeztetés: osgyanyi.eu@gmail.com +36 20 8234546


Pár képem az illusztratívokból: 

"Nem tudhatom..." 2019 olaj-vászon 80x80 Osgyányi Sára 

Hazaszeretet, magyarság-szeretet, szülőföldszeretet, ezek vezettek amikor festettem, és Radnóti versét hallottam magamban... Elképzeltem, hogy néz ki az én kis világom, ahol naponta jövök-megyek felülről, milyen jelentéktelen ábra, de itt lent ebben benne élni maga a mindenség...

Barátság, (nappal és éjszaka az Égbolt kertjében) 2017 olaj-vászon 80x80 

Ez a képem nagyon friss, nemrég fejeztem be. Abból született, amit a barátságról gondolok. Egy erő élteti a sok kis egyenrangú virágot. A nagy tápláló fából szívják a nedvet, és beszélgetnek a hozzájuk közelesővel, mint egy nagy közösség kis elemei. Ami a virágnak a faág és a teljes fa, az az embernek az ég, persze nem fizikai értelemben.

Jelenkor 2016 január 80x80 olaj-vászon

Úgy alakult, hogy 2016-ban megfestettem ezt a jelenkor kritikát. Nem tudom jól tettem-e, remélem évek múlva kapok rá belső választ, hogy nekem feladatom-e kritikát festeni.

Itt a világnak ezen a szűk kis részén, ahol én épp élek, (a szerencsés felén) nem látom a leg-embertelenebb dolgokat, csak hírt hallok róluk. Ami engem érint, amivel itt találkozom hétköznapjaim során, ami a jelen korban egy számomra tapasztalható probléma, az a versengés és a szórakoztatás. Ennek tartok görbe tükröt, egy olyan képet, amiben senki nincs a helyén és a saját szerepében. A ló: korlátozott szolga. Versenyző lovas: bohóc. Közönség: üres alakok. Az edző: mérce a magasabb mérce helyett.

2019-ben levettem a képről az edzőt, nem tetszett, túl sok volt, így most a versenyző dominál az óriáskerékkel, ami számomra a "samsara" megidézője...

A kép a verseny témáján keresztül megfogalmazott tárasadalomkritika. A pálya szélén áll a futam előtt a versenylovas, a háttérben egy óriáskerék vonalai rajzolódnak ki. Hova futunk? Mi céllal megy a verseny?  Hol építí az életet a nagyszerű emberi teljesítőképesség, és hol fecsérlődik pusztán szórakoztatásra? Személyes nézőpontomból az emberi élet valódi célja, a világosság, a fény építő kiteljesítése szellemi, lelki és életviteli irányban. A közönség kedvéért befutott versenypályák sikere, bizonyos pontról nézve, bohóc ruhába bújt vidámparki szórakozás, múló, hiábavaló megfelelés, csúcsra törés és alászállás, úgy mozdul, ahogy az óriáskerék forog a sok-sok embert szórakoztató békés közép-európai Jelenkor-cirkuszban. 

Jelenkor 2016 | olaj-vászon 80x80cm | Osgyányi Sára | www.osgyanyi.eu


Egy-két ilyen festményt készítettem évente, nem sokat és az volt a jellemző, hogy valami belső feszültség szülte őket.  Úgy mint a "Jelenkor"-nál, dilemmázom ma is ezeken a képeimen. Párszor koponyákat festettem, hogy az élet múlandósága körül forgó gondolataimat kifejezzem, de aztán rá se bírtam nézni az ilyen képekre, és felmerült, hogy:- minek festettem meg? Nem éri el a célt, ettől senki nem fog részesülni abban a felismerésben amit én magamba forgatok, csak látnak egy ijesztő valamit. Arra jutottam, hogy meg kell találnom a kognitív-disszonanciáim, álmaim és felismeréseim jobb és jobb kifejezési formáit. Direkt kitűztem, hogy nem szerepelhetnek nyomasztó elemek a képen, azok nélkül kell tudnom megfogalmazni a lényeget. A"Barátság, nappal és éjszaka az Égbolt kertjében" vagy itt lejjebb az első, az "Isten országa Blaha Lujza tér "  ilyen képek, amiben sikerült a tartalmat a formával összehoznom és szeretem, elfogad a végeredményt.

Paradicsom, megállni tilos  2018  |  olaj-vászon  60x60cm  |  Osgyányi Sára  |  

Télen kint sötét volt, nem éreztem, hogy árad a kegyelem, csak melankólia jött, csak a tudatom sziklái tartották a mindennapi hitemet, mert a mindenséggel, egyetemességgel való érzelmi kapcsolatom, amiből az életkedvem ered eléggé kiszáradt, keresnem kellett a forrást, Istent, utánamenni, erőt beletenni, hogy halljam Őt a szívemben.... sokat ültem a kis otthon összerakott oltárom előtt, és kerestem a kapcsolatot Istennel, akkor festettem ezt a képet. Mindent bele akartam tömöríteni szokás szerint, mint mindig, amikor ilyen szimbolista illusztratív képet fabrikálok....Megállni tilos: ez egyetemes alapelv, veszélyes kuka: ez intő motívum, a kidobott élet kidobott idő baljós lehetősége, ehető paradicsom földi módon, táblák amik jelek, út, közlekedés ami maga a fontos és hétköznapi élettér......

"Blaha Lujza tér Isten országa" 

A többi néha vegyes, a problémásabbakat meg fel se rakom. Az erőszakellenes sorozatomat nemrég levettem a blogról, mert így évek elteltével visszanézve értelmetlen próbálkozásnak látom némelyik darabját.

 

                                                     

 Pár képem az egyszerű szemlélődőekből:

Az alábbi festményeim, a másik festészeti vonalamba tartoznak. Ezek azt a célt szolgálják, hogy az általam látott valóság, és az engem ért benyomások befogadásából származó témát átadjam. Amit magamba gyűjtöttem azt megörökítem, hogy itthon a falon tovább sugározza felém az élmény energiáját.

Balatonalmádi mólója  2016  -  olaj-vászon  105x105

Közraktár utca, Szabadság híd este  2016  olaj-vászon 50x50

Nagy utazás  2016  -  olaj-vászon  20x20

Keleti pályaudvar dzsungel  2016  -  olaj-vászon  80x100

A vitorlák és a szél  2016  -  olaj-vászon  50x60

Napfényes félsziget csúcsa, Primosten  2017  -  olaj-vászon  80x110

Világszám nevű vitorlás  2017  -  olaj-vászon 50x60

továbbiak itt is vannak:
https://www.facebook.com/OsgyanyiSaraFestmenyek

A gyermek királysága

A gyermek királysága 2015 - vegyes technika-vászon 40x80 


Látomás és álom volt a kiindulópont. Elkezdtem összerakni ezt a képet, ami kifejezi belső zarándok utamat,amit az újjászületésért járok. Pszichológiai értelemben, a belső gyermekről szól a kép.

Aztán jött egy levél, hogy "Isteni gyermek" témában Keresztény Ikonigráfiai Biennálé lesz Kecskeméten. Ezt jelnek éreztem. Bevittem a kész képet a beadásra. Kiállították, aztán haza se jött, mert bekerült a Katona József Múzeum közgyűjteményébe.


Minden gyerek elsődleges vágya, hogy biztonságban érezhesse magát. Egy biztos, szilárd, (szereteten alapuló) változatlan, állandó, folyamatos, megszakítás nélküli kötődő kapcsolata legyen azzal, aki neveli őt. Ez lenne a személyes kis első aranykorunk.



Az életfilozófia túl nagy szó, de valami olyat szerettem volna kifejezni, hogy az élet minden területére kihatással van a személyiségben lakó belső gyermek állapota.

Autók a fény felé, és a láthatón túli

Átváltozás, Jókai utca 2018 | olaj-vászon 80x80cm | Osgyányi Sára |

A Jókai utcában sétáltam hazafelé, és átéltem, hogy az utca és benne minden kő, beton, tábla, szélvédő, lámpa, kerék, vakolatos klasszicista palota, járókelő és én, aki járok-kelek, hirtelen itt átváltozik, lezuhan rólunk az anyagi létezés, mint egy nehéz ponyva, és láthatóvá válik az igazi minőségünk, a megfoghatatlan szerkezetű, energiaszálakkal kirajzolt magasabb, boldog struktúránk.

Köszönöm, hogy vársz 2019 | olaj-vászon 120x80cm |

Egy napfényes februári szabadnapunkon sétáltunk a közelben a Nyugatinál, fotózgattunk, árnyékokat vadásztunk és ellenfényes figurákat. Gyuri szokásos türelemmel segítőkészséggel várta amíg lestem, és kattintgattam az alakok megfelelő lépteit a fényes aszfalton....

Létrás autó a fény felé 2015 olaj-vászon 80x60

Ablakunkból fotózva a Szondi utcán a körút felé 

Átkelés a szabadság hídon 2011 olaj-vászon 105x130

Lombok, lámpák a Margit híd felé 2015 -olaj-vászon 80x80


Amikor nem valami gondolatillusztráló szándék vezérel, akkor nekem csak az út meg az út a témám. Belső látomásokat festek az útról. A víz is út, valahova visz. A városi út, a sín szintén.

Autók a fény felé, Király u. Csengery u. 2015 - olaj-vászon 50x70

Ez a Wesselényi utca. Számomra különleges hely, ha végignézek a két vége felé látom, hogy kicsit erre-arra görbül és valahogy mindig tele van fénnyel.

"És kiűzé az embert" Móz.I.3,24. 2014 - olaj-vászon 80x60

Az ablakunkból kinéztem a fényre, a Vörösmarty utcára a nagy objektívvel, amit Gyuri adott, és azt éreztem, hogy olyan kint a világ, lent az utca, mint a paradicsomból való kiűzetéskor, végtelen kontrasztok feszülnek, már nem is utca, hanem valami láthatón túli kinyilatkoztatás, úgy ömlik a fény,...és megszólalt az elmémben egy hang, elindult és hallottam magamban Mózes Teremtés könyvének szavait: "És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.... és, megint éreztem, hogy a valóság a láthatón túl van, a látható dolgok csak szegényes leképeződései a végtelenül gyönyörű, bonyolult rendnek, ami a világ szilárd és kérlelhetetlen valódi struktúrája, ....és hogy ma is az van minden nap, mint akkor, ott a teremtéskor, ma is teremtődik a világ, és ugyanúgy itt van a férfi, a nő a feladattal és a föld még nem paradicsom, rettenetes, de nem paradicsom, akkor se ha épp katartikusan szép, akkor se ha ennyire mindent belead, és szórja a fényt az aszfalt....

Wesselényi utca, felső vezeték 2015 - olaj-vászon 60x80

Autók a fény felé a Ferenciek terénél  2015  -  olaj-vászon  60x60

Sok egyszerű,szemlélődő képeimből pár, 78-as troli a Lövölde tér felől és s fluo-pigment

Egyszerű szemlélődésen alapuló témáim. Ezekből festek a legtöbbet. Tele van vele a műterem, a honlapom és a fejem. 

Lombfelhők az Alkotmány utcában  2014 olaj-vászon 40x40

 A Nyugati felett  2014  -  olaj-vászon  80x110 

Sétálgattunk a férjemmel egy délután a Ferdinánd hídon. Ő szeret fotózni ilyen helyeken, én meg  ott lelkesedek mellette a különböző téma- kivágásokért, kompozíciókért...

Budapest, Vámház krt. Szabadság híd  2014 olaj-vászon 80x100

Itt lemondtam a rikító színekről, mert megérintett a fakóság szépsége. Kellenek nekem a szórt fényes szürke napok is 

78-as troli a Lövölde tér felől  2014 olaj- vászon 80x80

 A kép víziója a föld alatti háztartási és festék boltban kezdődött az Izabella utcában. Az egyik eladóval ruha és falfestékekről beszélgettem már mélyebben, mivel ott lent megáll az idő, amikor egyszer csak eltűnt, hátrament a pince helységben és előhozott egy befőttesüveg nagyságú dobozt, kinyitotta, és megláttam benne az alján azt a végzetes szívszorító fluo-narancs pigmentet. Éreztem, hogy el vagyok veszve. Utoljára ilyet a Képzőművészeti Egyetem alagsorában, Kiss Imre festékkeverő műhelyében éreztem, amikor anyagosztáskor belenézhettem a kadmium sárga nagy, pigmentes papír zsákba. A fluo-narancs élmény egy hangon szólalt meg bennem a forró lemenő napfényes Király utca látványával.  

                                Pihenő mozdonyok  2013  -  olaj-vászon  60x80   Bácskai András fotós egyik éjszakai  képe volt a kiindulás, az előtérben a síneket meghosszabbítottam hogy beálljon a képi egyensúly ebben a merően más színvilágban és hozzáképzelt napszakban. 

Wesselényi utcai forgalom  2013  -  olaj-vászon-festőceruza  100x80

Gyurkával sétálgattunk eső előtt a Soós kereskedés felé, ahol ő objektíveket vadászik, én meg útközben látványokat.

Zöld lámpák a Ferenciek terénél  2013  -  olaj-vászon  80x80

72-es troli a Podmaniczky utcában 2012 olaj-vászon 80x80 

Ez itt van a közelünkben, a Nyugatinál

73-as troli a Szondi utcában 2012 olaj-vászon 80x80

Az ablakunk alatt forduló trolit most nem felülről, hanem szemből néztem meg

2012-ben nálunk

Most aktuálisan 2017-ben már nem működik az Átjáró csoport, de ez is volt, szép volt.

Az Átjáró csoportból Zsuzsi (Gesztelyi Nagy Zsuzsanna) beszél

http://www.nyitottmutermek.hu/videos/kortars-korzo/

https://www.youtube.com/watch?v=PO-imX-j9I4#t=48

Árnyék és víztükör 2012 olaj-vászon-papír 115x135

Az "egymás" és az "egymást" fogalmak gondolatkörét jártam be magamban.  Szürke figurák áramlanak, és színesek beszélgetnek gondolkodnak, épp megértik egymást.
Akik megértik egymást, azok tükröződnek egymásban, erre utal a színes tükörképük a vízen. A szürkéknek csak árnyékuk van. Ha lesétálnak az aszfaltjukról és belépnek a másik területre, a víz, vagyis az érzések világába, akkor eltűnik az árnyékuk, de tükröződésük ettől még nem lesz, mert ők jönnek-mennek, nem kapcsolódnak, nem tükröznek. Az aszfalton csak árnyékuk van. Az aszfalt érzéketlen közeg, nem tud hordozójává válni az érzések megélésének. Az árnyék, itt utal az árnyékszemélyiségre, ami szerintem akkor kap teret az életben, ha az elsődleges tiszta érzések kikapcsolnak valamilyen trauma miatt. Ha a lélek nincs ott.

Láblógatás2012  40x40 olaj-vászon-papír

A képben felfestett fehér mezőket kihasználom arra, hogy egy másik világot bevonjak. Jöjjön a Trabant szerelés, a kisvárosi sufni-tuning-életérzés.....  

Akik tükröződnek és akik árnyékot vetnek 2012 olaj-vászon-festőceruza 115X85

"Social is the new default"   jelige Mark Zuckerbergtől a Facebook vezérigazgatójától származik, ez adta a meghatározó gondolatkört.

Akik képesek tükröződni másokban, és akiknek csak az árnyéka jön szembe......

További tükröződések 2013-ból:

Füredi piros bója I.  2013  -  olaj-vászon  60x80

A Mámai (Fűzfői) művészetlepen festettem. Csodás helyen és társaságban 

Balatonfűzfő, strand, kék játék  2013  -  olaj-vászon-festőceruza  120x80

Érzők és érzéstelenek 2012 olaj-vászon 120x80

A Deák téri Aquvarium medencéjénél lampionok alatt ültek az emberek, akkor, amikor az a nyári este elkezdődött. Némelyiküknek volt élő bőrszíne, de néhányan beleolvadtak a környezet szürkületi kékes árnyalataiba, és így olyan volt, mintha nem is annyira lettek volna ott. A Lélekvisszahívás képemhez kapcsolódik a tartalom.